Örömhírt kaptak az állami egészségügyi intézmények az ünnepek előtt két nappal. 41 milliárd forintnyi adósságukat fizeti ki ugyanis a kormány a most megjelent határozatok szerint.
A kórházi tartozások rendezésének további halasztása nemcsak a beszállítókra nézve hátrányos, hanem az egészségügyi ellátórendszer zavartalan működését is veszélyezteti. A Covid-pandémia negyedik hulláma miatt különösen fontos, hogy a cégek azonnal tudjanak reagálni a kórházak gyorsan változó eszközigényére. Lejárt követeléseik mihamarabbi rendezése ezt a reakcióképességet is javítja - vélik a beszállítók.
Augusztus végére váratlanul 18,6 milliárd forinttal 27,4 milliárd forintra csökkent az állami kórházak adósságállománya. Csendes kórházi adósságrendezés nincs a háttérben, valami más magyarázat van erre a furcsa jelenségre.
Soha nem látott ütemben növekszik 2021-ben az állami kórházak adósságállománya és a legutóbbi adatok szerint már 1,5 éves csúcson áll az intézmények összesített tartozása. A beszállító cégek - nem meglepő módon - egyre nehezebb helyzetben vannak: a kintlévőségek halmozódása, a Covid-válság, valamint egy új uniós rendelet egyszerre sújtja a szektort. A cégek túlélési stratégiája változatos, ami függ a cégek méretétől és hátterétől, kérdés azonban, hogy meddig bírják. Az iparágot képviselő hazai szervezetek ezért már négy miniszternek is küldtek levelet, azonban eddig nem érkezett ezekre semmilyen reakció. Pedig szinte azonnali lépésekre lenne szükség szerintük, például egy 50 milliárd forintos konszolidációra, de hosszabb távra vonatkozó javaslataik is vannak.
Az idén július végén 46 milliárd forint volt a kórházak adóssága, ami másfél éves csúcsnak felel meg - írta keddi lapszámában a Világgazdaság a Magyar Államkincstár adataira hivatkozva.
Mostanra az ellátó személyzet és a lakosság is fellélegezhetett, a járványhullám ugyanis lecsengett - értékelte az aktuális járványügyi folyamatokat a Portfolio-nak Ficzere Andrea. A Magyar Kórházszövetség elnöke az interjúban ugyanakkor rámutatott arra, hogy egyre több olyan beteg jelentkezik az ellátórendszerben, aki az elmúlt időszakban a covid miatt várakozni kényszerült és jellemzően a korábbinál rosszabb az egészségi állapota. Nem lesz tehát könnyű a következő időszak az egészségügyben dolgozóknak, de biztosítani kell számukra a regenerálódást, ugyanis elmondása szerint a dolgozók a járványhullám utolsó heteiben a testi-lelki kimerülés határán mozogtak. A szakemberrel emellett beszéltünk arról, hogy mit éreznek az intézmények a felmondások terén, számít-e felmondási hullámra, hogy miért van emelkedő pályán újra a kórházak adóssága, és hogy a kórházszövetség részt vesz-e az egészségügy átalakításának folyamatában. Ficzere Andrea egyúttal javaslatokat is megfogalmazott a jövőbeni ellátások kapcsán az interjúban, melynek apropóját az adta, hogy idén 90 éves a kórházszövetség és ezekben a napokban zajlik Siófokon a 33. éves kórházi kongresszus.
A kórházak két hónap alatt hat havi adósságot halmoztak fel, januárban önmagában 11 milliárd forintnyit. Az intézmények nem fizetik ki a beszállítókat, ami miatt több cég nehéz helyzetbe került.
32 vállalkozás több mint harmincmilliárd forintos igényét fogadta be a Pénzügyminisztérium egészségipari pályázati programjában.
Az egészségügyi ellátásbiztonság javítását célzó támogatási programot fogadott el a kormány a hétfői közlönyben megjelent határozat szerint. Varga Mihály pénzügyminiszter keddi Facebook-videójában jelentette be, hogy az 50 milliárd forintos keretösszeggel meghirdetett új program célja, hogy Magyarország önellátó legyen az egészségügyi védőfelszerelésekben.
Alapvető társadalmi elvárás, hogy az állampolgárok – a pénzügyi lehetőségek hatékony felhasználása mellett – a lehető legmagasabb szintű ellátást kapják a kórházakban. Ehhez szabályosan, átláthatóan és hatékonyan működő egészségügyi gazdálkodó szervezetekre van szükség Magyarországon. E cél érdekében az Állami Számvevőszék folyamatosan ellenőrzés alatt tartja az egészségügyi ágazatot. Mindemellett az ÁSZ több elemzésben összegezte az egészségügyi ágazatot érintő ellenőrzési tapasztalatait, és 2019-ben elemzést készített az egészségügy finanszírozási rendszeréről. Az alábbi cikkben ez utóbbi az elemzés főbb következtetéseit, felvetéseit foglalja össze az Állami Számvevőszék.
Eredménytelen kórházi költségvetési felügyelők megbízását vonta vissza Varga Mihály a Portfolio információi szerint.
Egyetlen kórházi beszállító cég sem fogadta el a Pénzügyminisztérium ajánlatát arról, hogy megkapják a pénzüket akkor, ha lemondanak a tőkekövetelésük 20 százalékáról - jelezte a Pesti Hírlapnak Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára.
Nem csak a kórházvezetők kaptak hideget-meleget Varga Mihály pénzügyminisztertől, hanem a kórházi beszállítók is. Az Orvostechnikai Szövetség szerint az, amit a miniszter mondott, zsarolásnak tekinthető.
Január végén féltucatnál több kórház nem tudott rendelni gyógyszert, varrófonalat, steril anyagokat, eszközöket a betegek ellátásához - írja a Népszava.
Február 14-én - a már korábban az intézményekhez utalt dedikált források mellett - további közel 6 milliárd forintot utalt ki a kormány az egészségügyi ellátás zavartalanságának biztosítása érdekében - erről döntött a pénzügyminiszter és az emberi erőforrások minisztere – olvasható az Emmi közleményében.
A kormány tárgyalt a kórházakat érintő EMMI-előterjesztésről, ami a sajtóban kiszivárgott, de nem a mostani ülésén - erősítette meg Gulyás Gergely a csütörtöki Kormányinfón, ezzel utalva a Portfolio birtokába került minisztériumi anyagra, ami az ellátórendszer átalakításáról szól. Arról is beszélt a javaslatcsomag kapcsán, hogy idén éven belül szeretné a kormány, ha életbe lépnének a kórházi átalakítást és adósságmenedzsmentet érintő szabályok. Azt is elárulta a tárcavezető, hogy az ellátórendszer alulfinanszírozott.
2020 első néhány hete egyértelműen az állami egészségügy helyzetéről szólt Magyarországon. Nagyon úgy tűnik, hogy a kormány nekifog az ellátórendszer átalakításának, de közben 140 milliárd forintért tervezi felújítani az állami intézmények váróit, kórtermeit, és a Pénzügyminisztériumban folynak a kemény tárgyalások a kórházi beszállítókkal. Összefoglaltuk és értékeltük, hogy milyen következményei lehetnek a kormány terveinek. A közfinanszírozott egészségügyben zajló és felpörgő folyamatok a magánegészségügyben érdekelt szolgáltatócégek számára sem mellékesek, a betegekért, munkaerőért folytatott verseny szempontjából.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma elkészítette az egészségügyi ellátórendszer átalakításához szükséges első jogszabály-módosításokat. Ha a kormány elfogadja a javaslatokat, érdemben változhat meg az állami intézményrendszer és ezzel megítélésünk szerint a kormány rendkívül fontos, az egészségügy jövőjét meghatározó, régóta várt folyamatot indít el. A Portfolio birtokába került 28 oldalas anyag indoklása meglepő őszinteséggel beszél a jelenlegi rendszer strukturális hibáiról, finanszírozási hiányosságairól és több ponton kezdeményez beavatkozásokat a struktúraváltás érdekében. Megítélésünk szerint azonban bizonyos esetekben irreális ütemtervet fogalmaz meg és nagy súlyt kap az intézményvezetők elszámoltathatóságának kérdése.
Ritkán látott, egységes fellépés keretében üzentek a kormánynak az egészségügyi beszállítók szakmai szervezetei a kórházi adóssággal kapcsolatban. Fontos tényekre hívják fel a kormány figyelmét és égető kérdéseket tesznek fel a kabinetnek.
A hét elején elindultak a tárgyalások a legnagyobb kórházi beszállítók és a kormányzati tárgyalócsapat között – tudta meg a Portfolio. A Pénzügyminisztérium vezetésével a kormány képviselői azt ajánlották fel a cégeknek, hogy ha lemondanak a tőkekövetelésük 20%-áról, akkor azonnal megkapják a fennmaradó 80 százaléknyi összeget.
A kutatási eredmények krónikus közegészségügyi válságra utalnak.
A tűzszüneti tárgyalások mellett állnak.
Egykor Gyárfás Tamásé volt, most Gattyán Györgyé.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az oroszok még márciusban egyet le is lepleztek.
Ennyi pusztulhatott el az energetikai infrastruktúrából másfél hónap alatt.
Miközben a régióban és Európában újult erővel telepítenek napelemes rendszereket, a magyar bővülés 2026-tal egyelőre véget érhet.
Az Apple-nek számos kihívással kell szembenéznie a különböző üzletágaiban.
De nincsenek, véli az ING Bank vezető elemzője.
